Ugrás a tartalomhoz

Latinca Sándor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Latinka Sándor
Született1886. április 5.
Arad
Elhunyt1919. szeptember 17. (33 évesen)
Kaposvár
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztségetag (1919. március 10. – 1919. augusztus 12., direktóriumok)
A Wikimédia Commons tartalmaz Latinka Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Latinca Sándor (néhol Latinka, Arad, 1886. április 5.Kaposvár, 1919. szeptember 17.) politikus.

Élete

[szerkesztés]

Önerejéből mint lakatossegéd elvégezte a középiskolát és 1909-ben Budapesten műszaki rajzoló lett. Egy évet töltött Párizsban (1909), ahol megismerkedett a szocializmus eszméivel. Hazatérte után 1910-ben belépett az SZDP-be, majd kapcsolatba került a galileista háborúellenes mozgalommal. Az első világháborúban az olasz és az ukrán fronton szolgált.

Az őszirózsás forradalom után a Földmunkások Országos Szövetsége szervezőtitkára lett, Nyisztor György munkatársa. 1918 decemberében az SZDP Somogy vármegyébe küldte a földmunkásmozgalom megfékezésére, de Latinka Sándor a földfoglaló mozgalom élére állt. 1919 februárjában a kaposvári munkástanács kezdeményezése alapján birtokba vette az Esterházy hercegi hitbizomány 44 000 holdas Somogy vármegyei birtokát, és megalakította az ország első mezőgazdasági termelőszövetkezetét.

1919. március 10-én, a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása előtt megalakult háromtagú megyei direktórium tagja, megalakította az országban egyetlen megyei Népgazdasági Tanácsot, amelynek irányításával többek között megkezdődött Budapestre az élelmiszerszállítás.

A kommün bukása után augusztus 12-én letartóztatták, majd a Prónay-különítményből és a helybeli fehértisztekből álló tiszti csoport szeptember 16-án éjjel a kaposvári fogházból négy társával (Szalma István, Tóth Lajos, Lewin Samu, Farkas János)[1] elhurcolta, és a város határában levő Nádasdi-erdőben kivégezte.

Művei

[szerkesztés]
  • Háború az uszító sajtó ellen; Pallas, Budapest, 1918
  • Latinca-dokumentumok; összeállította: Kávássy Sándor; in: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. N.S. Tom. 12.; Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, Eger, 1974; 301-323. old. (Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola füzetei)
  • Latinca Sándor (1886–1919) válogatott írásai; összeállította, bevezette: Kávássy Sándor; Somogy megyei Ny., Kaposvár 1969 (Somogyi almanach)

Emlékezete

[szerkesztés]
Emléktáblája a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum előcsarnokában

Könyvek

[szerkesztés]
  • Kubinyi Ferenc: Siratni csak hazát lehet. Latinka Sándor életének regénye
  • Hamburger Jenő: Latinka ballada
  • Latinka Sándor harctéri feljegyzései. (1916–1918.) Összeáll. Szabó Gyula. – 1959. 2. sz. 253–259. p
  • Kávássy Sándor: Latinca Sándor (Értekezések a történeti tudományok köréből 71.) Bp.. Akadémiai Kiadó, 1973.
  • Csontos Gábor: Latinka (dráma – bemutatta a kaposvári Csiky Gergely Színház 1969-ben)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. SONLINE. [2015. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 19.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • Somogyi életrajzi kislexikon. Összeáll. Hódossy Ferencné, Hajdó Lászlóné. 2. bőv. kiad. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár-Somogy Megyei * Pedagógiai Intézet, 1981. (Iskola és levéltár. Dokumentumok a szülőföldről)
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub, 2001–